A rendkívül magas hőmérsékletek miatt Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) előrejelzése szerint narancssárga meteorológiai riasztás van érvényben Szerbia területén. Július 30-án, szerdán Bácska, Bánát, Morava mente és Délkelet-Szerbia területére, július 31-én, csütörtökön pedig az ország egész területére adtak ki figyelmeztetést. Az előrejelzés szerint napos, rendkívül meleg idő várható, gyenge vagy mérsékelt keleti, délkeleti széllel, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 33 és 36 °C között alakul.

Péntekre augusztus 1-re és szombatra augusztus 2-ra az RHMZ az ország teljes területére vörös meteorológiai riasztást adott ki. Továbbra is napos, rendkívül meleg idő várható, gyenge vagy mérsékelt, a hegyvidéki térségekben a déli óráktól időnként erős keleti és délkeleti széllel. A nappali csúcshőmérséklet 35 és 38 °C között alakul, helyenként pedig a 40 °C-ot is elérheti.

Az augusztus 2-a 6-a közötti időszakban is napos, rendkívül meleg idő várható, a legmagasabb hőmérséklet 35 és 38 °C között alakul, helyenként pedig megközelítheti a 40 °C-ot. Az RHMZ tájékoztatása szerint szükség esetén a rendkívüli figyelmeztetéseket 1–2 órával a veszélyes időjárási jelenségek előtt adják ki.

A kiszáradt talaj, a tartós csapadékhiány, a napos időjárás, a magas hőmérséklet és az időnként megerősödő szél együttesen rendkívül kedvező feltételeket teremtenek a szabadtéri tüzek kialakulásához és gyors terjedéséhez.

Az előrejelzett időjárási körülmények veszélyt jelenthetnek az emberek és az állatok egészségére és biztonságára, különösen, ha a hőhullám több egymást követő napon át tart. Fokozottan veszélyeztetettek a krónikus betegek, az orvosi kezelés vagy rendszeres egészségügyi felügyelet alatt álló személyek, valamint az időjárás-változásra érzékenyek. Emellett fennakadások léphetnek fel a villamosenergia-ellátásban, nehezebbé válhat a közlekedés, és rendkívül kedvező feltételek alakulhatnak ki az erdő- és egyéb szabadtéri tüzek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez.

 

Kiegészítés

Figyelmeztetés a tartós hőhullám miatt Szerbia területén

A hőhullám kezdetén a legmagasabb nappali hőmérséklet július 29-én 31–35 °C, július 30-án 33–37 °C, július 31-én, péntektől pedig 35–38 °C között alakul, helyenként elérheti a 40 °C-ot is.

A jelenlegi előrejelzések szerint a hőhullám augusztus első harmadában kitart, és augusztus 5-e és 8-a között lesz a legerőteljesebb, amikor az ország legtöbb részén a nappali csúcshőmérséklet megközelíti a 40 °C-ot.

A városi területeken trópusi éjszakák is várhatók, amikor a legalacsonyabb hőmérséklet 20 és 24 °C között alakul, Belgrádban pedig 22–26 °C várható.

Augusztus első harmadának végén nő a helyi záporok és zivatarok kialakulásának valószínűsége, jelentősebb lehűlés azonban nem várható. Bár az ország nagy részén a hőség fokozatosan mérséklődik, a legmagasabb nappali hőmérséklet továbbra is 30 és 35 °C között alakul.

Kedvezőtlen hatások a lakosság egészségére

A tartósan rendkívül magas hőmérséklet jelentős hőterhelést okoz, és nagymértékben növeli az egészségügyi kockázatokat. A legnagyobb veszélyt a hőguta, a napszúrás és a kiszáradás jelenti. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a krónikus betegek, a várandós nők, valamint azok, akik a szabadban dolgoznak vagy hosszabb időt töltenek a napon.

Ajánlott kerülni a napon való tartószkodást 10 és 17 óra között, rendszeresen folyadékot fogyasztani, és lehetőség szerint hűvös helyiségekben tartózkodni. A sűrűn beépített városi környezetben, különösen a forgalmas útszakaszokon, illetve az aszfalt- és betonfelületek erős felmelegedése miatt a hőterhelés tovább fokozódik, ami növeli a túlmelegedés és az egészségi állapot romlásának kockázatát.

Rendkívül kedvező feltételek a szabadtéri tüzek kialakulásához és terjedéséhez

A tartós hőség, valamint a növényzet és a talaj kiszáradása jelentősen növeli a szabadtéri tüzek keletkezésének és gyors terjedésének veszélyét. Különösen veszélyeztetettek az erdők, a mezőgazdasági területek, az alacsony növényzettel borított és elhanyagolt földterületek. Ilyen körülmények között a tüzek még gyenge szél esetén is gyorsan továbbterjedhetnek, ami megnehezíti azok megfékezését és eloltását.

A hőhullám kedvezőtlen hatásai a kritikus infrastruktúrára, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, az állattenyésztésre és más időjárásfüggő ágazatokra.

A tartós hőhullám jelentősen megterheli a villamosenergia-rendszert a megnövekedett hűtési energiaigény miatt, miközben a vízellátással szembeni igények is növekednek. A magas hőmérséklet az aszfaltburkolatok deformálódását és felpuhulását okozhatja, növeli a gépjárművek motorjának túlmelegedését, a gumiabroncsok meghibásodásának kockázatát, valamint a közlekedési balesetek valószínűségét a közlekedők csökkent koncentrációja miatt. A vasúti közlekedésben fokozódik a sínek hőtágulásából eredő deformáció veszélye.

A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben is jelentős hőstressz várható, amely kedvezőtlenül hat a növénytermesztésre, az állatok egészségére és a termelékenységre.