Turia ma egyike volt azoknak a szerbiai településeknek, ahol a Miholji Falutalálkozók keretében ismét a falusi hagyományok, a közösségi értékek és az összetartozás kerültek a középpontba. A Falugondozási Minisztérium és Ljubivoje Ršumović költő kezdeményezésére 2022-ben elindított rendezvénysorozat néhány év alatt a szerbiai falvak egyik legjelentősebb és legnépszerűbb közösségi programjává vált. Az elmúlt években több mint 360 alkalommal szervezték meg, és résztvevők, versenyzők, valamint látogatók százezreit mozgatta meg.
Az idén immár hatodik alkalommal megrendezett Miholji Falutalálkozók programsorozatába Szerbia-szerte 1750 falu kapcsolódik be, a rendezvények pedig várhatóan több mint 200 ezer résztvevőt és látogatót vonzanak. Turia is részese lett ennek az országos rendezvénysorozatnak, amely a falusi élet értékeit, a hagyományőrzést, a közösségi együttlétet és a nemzedékről nemzedékre öröklődő szokásokat helyezi előtérbe.
A rendezvényre Bácska számos településéről, valamint Vajdaság más részeiről is érkeztek vendégek, akik ezúttal a halpaprikásfőző-versenyen mérték össze tudásukat. A turiai találkozón részt vett Risto Kostov parlamenti képviselő, a Szerbiai Falumegújítási Nemzeti Csapat titkára, valamint prof. dr. Jonel Subić, Milan Krkobabić miniszter különleges tanácsadója és a Miholji Falutalálkozók támogatásáról döntő bizottság elnöke. A vendégeket és a látogatókat Radivoj Debeljački, Szenttamás község polgármestere fogadta.
A rendezvénysorozat jelentőségéről szólva Risto Kostov rámutatott, hogy a kezdeményezés mára a szerbiai falvak egyik hagyományos és közkedvelt találkozójává vált.
„Ljubivoje Ršumović annak idején úgy fogalmazott: Amíg vannak falvak és falusi emberek, Szerbia is erős marad. Az idén a Miholji Falutalálkozókat 125 községben és városban rendezik meg, és – bármilyen hihetetlenül hangzik – összesen 1750 falu vesz részt bennük. Ezek az események lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberek találkozzanak, bemutassák vidékük hagyományait, dalait, táncait és mindazokat az értékeket, amelyek egy-egy közösség kultúráját meghatározzák. Úgy gondolom, éppen ez adja a rendezvénysorozat különleges hangulatát és valódi értékét” – mondta Kostov.
Mint hozzátette, az idén már több hasonló rendezvényen is részt vett, és mindenütt rendkívül kedvező fogadtatással találkozott.
„Mindez természetesen nem valósulhatna meg az önkormányzatok közreműködése nélkül, ezért fontosnak tartom, hogy a helyi önkormányzatok megfelelő támogatást kapjanak. Azt szeretnénk, ha a Miholji Falutalálkozók idővel Szerbia turisztikai kínálatának is szerves részévé válnának. Így azok a családok, amelyek tartalmas hétvégi programot keresnek, júliustól egészen október végéig több különböző rendezvény közül választhatnának szerte az országban” – hangsúlyozta Kostov.
A Falugondozási Minisztérium további programjai közül külön kiemelte az üresen álló falusi házak megvásárlását és fiatal családok letelepedésének támogatását célzó kezdeményezést. Mint elmondta, Szerbiában mintegy 150 ezer üres falusi ház található, számuk pedig a programnak köszönhetően eddig mintegy 4500-zal csökkent, ennyi otthonba költöztek ugyanis új lakók.
„A legtöbb házat Vajdaságban ítélték oda, a rekorder pedig Péterréve, ahol eddig közel 120 ingatlan kapott új lakókat. A programnak köszönhetően mintegy 18 ezer fiatal maradt falun, illetve költözött ki városból vidékre. Közülük mintegy hatezren városi környezetből érkeztek, és csaknem 90 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik” – ismertette Kostov.
Emlékeztetett arra is, hogy a Falugondozási Minisztérium megalakulása óta 70 kisbuszt biztosítottak a falusiak számára, megkönnyítve ezzel a lakosság eljutását a közeli városokba, emellett pedig 42 művelődési otthont újítottak fel.
„Ettől az évtől a falusi önkéntes tűzoltó-egyesületeket is támogatjuk, mert a fiatal családok segítése és a hagyományok megőrzése mellett ugyanolyan fontos, hogy folyamatosan javítsuk a falvakban élők mindennapi életkörülményeit is” – tette hozzá Kostov.
Radivoj Debeljački, Szenttamás község polgármestere a lakossággal folytatott közvetlen párbeszéd fontosságát emelte ki. Mint mondta, az önkormányzat számára alapvető, hogy meghallgassa a falvakban élők igényeit és elképzeléseit, hiszen csak így valósíthatók meg azok a fejlesztések, amelyek valóban a helyi közösséget szolgálják.
„Figyelünk falvaink lakóira, meghallgatjuk őket, és igyekszünk lehetőségeinkhez mérten megvalósítani az elképzeléseiket. Ez a rendezvény, valamint több más programunk is ilyen kezdeményezések nyomán született. Természetesen rendkívül fontos számunkra a Falugondozási Minisztérium támogatása is, amelynek köszönhetően eddig nyolc projekt valósult meg, és nyolc ház került fiatal házaspárokhoz” – mondta Debeljački.
A polgármester szerint az ilyen programok nemcsak a helyi közösség fejlődéséhez járulnak hozzá, hanem újabb együttműködések előtt is megnyitják az utat.
„Mindez közösségünk javát szolgálja, ezért külön öröm számomra, hogy ma rangos vendégeket fogadhatunk Turján. Ez egyben kiváló alkalom arra is, hogy a jövőbeni együttműködésről és újabb közös projektekről egyeztessünk. Turia és Nadalj egyaránt jelentős fejlődési lehetőségeket rejt magában, az ott élőknek pedig számos elképzelésük és ötletük van. Közösen azon fogunk dolgozni, hogy ezekből minél több meg is valósuljon” – hangsúlyozta Debeljački.
A Miholji Falutalálkozók jelentőségéről Jonel Subić is beszélt, kiemelve, hogy a rendezvénysorozat sokoldalúan mutatja be a szerbiai falvak életét és sajátos értékeit. A programokban egyaránt helyet kap a zene, a gasztronómia, a sport, a hagyományőrzés és a kultúra.
„Ez a rendezvény kiválóan tükrözi a szerbiai falvak identitását és mindazt, ami a falusi életet különlegessé teszi. Amikor 2022-ben elindítottuk a programot, még 68 helyi önkormányzat vett részt benne, ma pedig már 125 község és város, valamint összesen 1750 falu kapcsolódik be a Miholji Falutalálkozók rendezvényeibe” – mondta Subić.
Hozzátette, hogy az idén is rekordnagyságú érdeklődésre számítanak. A rendezvénysorozat indulása óta ugyanis már több mint 1,2 millióan vettek részt annak különböző programjain.
„Különösen fontos, hogy a helyi önkormányzatok felismerték ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét. A helyi közösségek ma már szinte versengenek egymással azért, hogy minél tartalmasabb és színvonalasabb rendezvényt szervezzenek, és ezzel a következő évben is kiérdemeljék a házigazda szerepét” – hangsúlyozta Jonel Subić.
